Most tényleg nem tudom

Elkezdek egy dalt, és a második sor után elakadok, aztán félrerakom, hogy holnap folytatom. De nem tudok nyugodtan lefeküdni, amíg nem próbálom meg még egyszer. Nem tudok mélyen a gondolataimba merülni, most amikor el kellene szánnom magam, de félek hogy rossz lesz a vége, és akkor nincs több próbálkozás. Egy kis lény kétségbeesett énekét hallom, hogy kell lennie egy megoldásnak, de nem tudom, hogy ez a tudatalattim titkos elhatározása, ami ki akar törni a gondolataim zavaros viharából, vagy csak a puszta bűntudat, hogy olyan sokat kell várnia rám, és olyan sok mindenen keresztül kellett mennie valakinek, aki igazán megérdemelne egy esélyt. De lehet, hogy most azt az egyet pont én szúrnám el....