Elfelejteni önmagam

Annyira könnyű volna elfelejteni önmagamat. Nem írtam ide már egy ideje, mert az élet ment, sőt szaladt, sőt rohant. És nem jutott eszembe ez a hely, ahol a lelkemet nyomorgató, vagy csak foglalkoztató dolgokat írom le. És az elveim közül sokat már észben sem tartottam. Sokan arra gyúrnak, hogy a karjuk nagyobb legyen. Én is tehetném ugyanezt. De nem teszem. Én inkább arra gyúrok, hogy az akaraterőm nagyobb legyen, és a kitartásom amellett, amiben hiszek. Persze ezt a józan ész határain bellül. Az, hogy az ember kitartson önmaga mellett egy fikarcnyit sem annyira könnyű feladat, mint azt elsőre gondoltam.