Egy valamire való nap

Örülök neki, hogy nem megy el még egy hétvégém úgy, hogy semmit sem csinálok. Ma egész nap Budapesten voltam, meglátogattam a CSI kiállítást, igen érdekes volt, ajánlom mindenkinek. Ez után az unokatesómmal találkoztunk, és elmentünk a Mom centerbe, ahol meg akartuk volna nézni az Avatart, de kiderült, hogy az a szinkronizált előadás, amire Édesanyám jegyet foglalt, nemcsak hogy nem volt szinkronos, de még csak feliratos sem volt... Így tehát a mozi elmaradt, de nemis nagyon bánom, mert annyira nem érdekelt, csak olyan sokan mondták, hogy jó film, de így inkább elmentünk az unokatesóm kollégiumába, és megnéztük a macskája kölykeit. Mit ne mondjak, aranyos kis állatok, de lehet, ha nekem kellene egy ekkora helyiségben ennyi kiscicát taranom, lehet, hogy a korai kelésem gyenge, kómás pillanataiban véletlenül rálépnék egyre-kettőre... Egyébként mikor a kiállításra mentünk a XII. kerületben az úton feküdt elütve, egy csíkos vadmalac. Hát nem fura?... Nagyjából ez volt a napom... De hívott Máté barátom, hogy menjek, úgyhogy most megyek is. Sziasztok !