Újra mondom a szövegemet... Az elmúlt egy hétben annyira nem történt semmi... Igazából történt, csak hát, amin mások órákat tudnak csacsogni, én azt annyira jelentéktelennek tartom, hogy nem is mondom, ha megkérdezik, mi újság?.... És ha valaki azt kéri, hogy meséljek valamit, az a leggázabb, mert akkor nagy a valószínűsége, hogy meg sem szólalok. Szóval lehet mondani, hogy nem vagyok beszédes, azt is hogy én egy unalmas ember vagyok (bár ezt én mondom mindig, de mások csak tagadják) Ezt csak azért volt muszáj leírnom, mert mostanában egyre unalmasabbanak érzem magam... Demindegy is.. ha unott vagyok akkor magam is unalmassá válok-.-
Valami más. Egy kérdés. Vajon szabad hazudnunk, ha ezzel boldoggá teszünk valakit? Jó gondolkodást, annak is, aki szerint hazudni, sohasem szabad.
Így két nappal a szerelem napja után, azon gondolkozok, hogy mennyire is utálom azt a napot... többek között azért, mert pont egy éve hagyott el az előző barátnőm, és egy jó barátomnak is nemrégen romlott el a kapcsolata, és az jutott eszembe, hogy milyen jó, hogy az embernak vannak barátai, hogy megvigasztalják, és hogy miért ne lehetne barátság napja. (ami mellesleg, ahogy utána néztem auguszus 5.én van) Tehát most hálát adok az égnek, hogy vannak barátaim, akik nélkül nemis lennék igazi ember, és szeretném megköszönni a barátaimnak, hogy mindig próbálnak segíteni, még akkor is, mikor már nem lehet... Most csak ennyi jött ki az elborult, koponyámból, majd próbálok gyakrabban írni... My friends/rocktár :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése