A bejegyzés címével összefüggően, ezt már tegnap le akartam írni. Most kissé nem vagyok abban a hangulatban, hogy ezt leírjam, de a dolgok már megfogalmazódtak bennem. Mostanság nehezen alszom el. /Általában hajnalban/ Szerdán 1 órakor is csak azért tudtam elaludni, mert előtte 35 óráig fent voltam. Hogy ez minek a hatására van, azt bizonyára bárki megmondaná, aki volt már szerelmes. Én csak most jöttem rá, hogy az álmok nem jók sokmindenre. Nem vagyok teljes mértékig maximalista, így ha az álmaim kicsit is megvalósulnak, nem leszek erőszakos, hogy több is történjen. Mert az ember sohasem képes megelégedni azzal, amije van. De aki, csak a tökéleteset keresi, a kék szemű világszép királylányt, vagy éppen a szőke herceget várja fehér lovon, az előbb utóbb egyedül marad...
És talán egy kicsit személyesebben... Én sem őróla álmodtam, de már felébredtem, látom, hogy ő a szívét, lelkét kiteszi értem, és ennél nincs jobb érzés a világon. És bár tudom, hogy én az ő álmát valóra váltottam, nekem viszont a valóság szebb minden álomnál. És ezután már csak róla álmodozom.
Ezt ajánlom annak, aki csak azért boldogtalan, mert nem találja a tökéleteset.
Vége.
Annyira jó látni, hogy ennyire szereted őt :) És amúgy meg nagyon elgondolkodtató amit írtál...
VálaszTörlés