Amikor jön a tragédia

Mi van akkor, ha most kell szembesülni azzal, hogy már semmi sem lesz abból, amit gondoltam?
Mi van ha a mostra később úgy emlékezhetek vissza, mint " akkor, amikor a dolgok gyors romlásba kezdtek"?
Mi van, ha a kis tragédia nem csak egy mélypont?
Mi van, ha odáig jutok, hogy a minden jóból nem marad semmi?
Mi van ha már azt is féltenem kell, ami számomra a legkedvesebb.
Mi van, ha félnem kell, hogy bekövetkezik a lehetetlen?
Azt hiszem hosszú éjszakám lesz...

Rettegek.../Remélek...